Fűtés és hűtés hőszivattyúval? Tényleg lehetséges?
Igen, egy hőszivattyú mindkét funkciónak eleget tud tenni. Így télen és nyáron is élvezheted a használatukból fakadó előnyöket.
Fűtés hőszivattyúval
A hőszivattyúk egyik alapfunkciójának számít a fűtés. A levegő-víz típusú hőszivattyúk kombinálhatóak padlófűtéssel, mennyezeti-, vagy falfűtéssel is, ezzel biztosítva otthonunk egész éves optimális hőellátását.
A radiátoros hőleadók alkalmazása jellemzően nem ajánlott, mert a hőátadó felület nem minden esetben elegendő az ilyen rendszereknél. Ha mégis radiátoros rendszerre szeretné hőszivattyúját kötni, minden esetben javasolt egy épületgépész tervezővel történő előzetes konzultáció!
Hűtés hőszivattyúval
Ahogyan azt a blogcikk elején már említettük, a hőszivattyúk nem csak fűtésre, hanem hűtésre is egyaránt megfelelő megoldást nyújtanak. Ebben az esetben a hőszivattyú elszívja a hőt a lakótérből és kivezeti azt a szabadba.
Azonban fontos kiemelnünk, hogy amennyiben hűtésre is szeretnénk használni a hőszivattyút, akkor mindenképpen össze kell hangolni annak működését a fűtési rendszer többi részével is. A hagyományos radiátorok nem alkalmasak hűtésre, mivel kis felületük miatt csak nagyon korlátozott mértékben képesek lehűteni a helyiség levegőjét. A modern felület-hűtési és fan-coil-os rendszerek a legalkalmasabbak a hőszivattyús hűtésre.
Felület-hűtési rendszer alkalmazása esetén fontos, hogy a rendszerünk képes legyen mérni a helyiség páratartalmát és adott esetben beavatkozni, hogy elkerülhető legyen a páralecsapódás és az épület károsodása.
Azoknál a hőszivattyúknál melyek a talajból vagy a talajvízből nyerik a hőenergiát, van lehetőség a passzív hűtés alkalmazására. Ilyen esetben a hőszivattyú kompresszora nem dolgozik, csak a hőátadó közeg mozgatásához szükséges keringtető-szivattyú végez munkát. Ennél a hűtési módnál jelentős működési költség csökkenés érhető el.
