Milyen hőszivattyú típusok közül tudsz választani?
A hőszivattyúk a különböző anyagokban lévő hőenergiát szivattyúzzák az egyik közegből a másikba. Ám nem mindegy, hogy az adott projekten, épületben, milyen készülékeket szeretnénk használni, milyen készülékek a legalkalmasabbak arra, hogy gazdaságosan, és megfelelő komforttal legyenek képesek üzemelni, ezért érdemes megismerkedni a hőszivattyúk különböző típusaival.
A legnagyobb érdeklődést az elmúlt években a Levegő-víz rendszerek váltották ki. Ezek a készülékek a külső levegőben található hőenergiát használják a fűtővíz felmelegítésére, vagy hűtés esetén a vízből kivont hőenergiát a külső levegőnek adják át. Az elmúlt években ez a technológia az, ami elterjedt, mivel szinte bárhová beszerelhető, nem függ a talajvíztől, nem szükséges fúrni, vagy földmunkát végezni. Hatásfok tekintetében is, most már kiváló készülékek kerülnek forgalomba, és a növekvő igények miatti tömeggyártás jelentősen csökkentette a bekerülési költségeket is.
Ma már a fejlett szabályzások, és vezérlések, illetve a modern hűtőgázok miatt szinte bármilyen rendszerhez, kisebb-nagyobb átalakítással, fel lehet ezeket a készülékeket használni. Előnye még, hogy a hűtést és a fűtést sokféle hőleadón keresztül meg tudjuk valósítani, legyen az padló fűtés-hűtés, mennyezet fűtés-hűtés, radiátoros fűtés vagy akár fan-coil használata. A legnagyobb hátránya az összes olyan hőszivattyúnak, ami levegőből von el hőenergiát, hogy a hatásfokát jelentősen befolyásolja a külső hőmérséklet. Minél hidegebb a kinti levegő, annál több áram kell ahhoz, hogy kifacsarjuk belőle az energiát. Így könnyen belátható, hogy pont a leghidegebb időben van a legnagyobb hatásfok csökkenés. Szerencsére Magyarországon a kritikus –25 fok alatti hőmérsékletre évek óta nem volt példa, de ha mégis lenne, akkor a legtöbb készülékben van kiegészítő biztonsági fűtési megoldás, illetve a meglévő gázkészülékekkel is összeköthetőek a rendszerek.
A Geotermikus hőszivattyúk a föld hőjét használják fel arra, hogy fűtsük, vagy hűtsük vele az épületünket. Alapvetően kétféle geotermikus hőszivattyú létezik: A talajszondás kiszerelésnél függőleges kutakat fúrnak, abba vezetnek le egy fűtőkört, amit feltöltenek fagyálló és víz keverékével. A nagy mélységben lévő hőenergiát így vagyunk képesek felszállítani a felszínre. A talajkollektoros rendszereknél, a talajszinthez közeli kollektor csővezetéket kell kialakítani a felszíntől 1,5-2 m mélységben. És az ott lévő energiát hasznosítsuk. Értelemszerűen, mindkét típusú készülék működési alapfeltételének kiépítése hatalmas földmunkával jár, illetve a geotermikus fúrás, minden esetben engedélyköteles, melyet az illetékes bányakapitányság állít ki.
A Talajvíz hőszivattyúk általában a talajvizet felhasználva működnek. Hasonlítanak a geotermikus hőszivattyúkhoz, sokan oda is sorolják őket. A 8-15 fokos talajvízből vonják el az energiát, ezzel tovább hűtve ezt. Hátránya, hogy csak talajvízben bő területeken lehet használni, előnye, hogy nagyon jó hatásfokkal működik. A kiépítéséhez szükséges minimum két darab fúrt kút. Az egyik kútból juttattjuk a vizet a készülékbe, ami azt lehűti, és egy másik kútba visszatölti a felmelegedett folyadékot. Ebben az esetben a földben lévő talajvíz közvetlenül érintkezik a készülék hőcserélőjével. Hátránya, hogy a talajvízben lévő szennyeződések károsíthatják a hőszivattyút. Előnye az, hogy külső hőmérséklettől függetlenül állandó hatásfok mellett képes üzemelni illetve, hogy nyáron nagy melegben minimális energia befektetéssél jó hatásfokú hűtést lehet üzemeltetni.
A Levegő-Levegő hőszivattyúkat külső és egy belső levegő közötti hőszivattyúzásra tervezték. Ilyen berendezések a split klímák, a hűtőszekrények, sőt még a páramentesítő készülékek is. Ezekre a készülékekre az a jellemző, hogy a készülékekben lévő hűtőkör minden esetben közvetlenül a felmelegíteni, vagy lehűteni kívánt levegő tulajdonságát befolyásolja, nincs közöttük még egy fűtési vízkör, pl padlófűtés. Legtöbbször ezeket a készülékeket egy-egy helység állapotának megváltoztatására használjuk, ugyanakkor létezik, irodaházakhoz, ipari épületekhez légcsatornázható kivitel is. Hátrányuk, hogy a működésükhöz áramló levegőre van szükség, ez sok esetben jelentős komfortcsökkenéssel jár.
