Mit mutat meg a COP és SCOP mutató?
Azt már tudjuk, hogy a hőszivattyúk, nem hőtermelő berendezések, hanem gyakorlatilag egy hidegebb közegből kisajtolt hőenergiát egy melegebb közegbe szivattyúzó gépek. Viszont sokaknak nagy probléma az, hogy meghatározzák, hogy melyik hőszivattyú mennyire takarékos, milyen hatékonysággal működik.
A gázkazánoknál a hatékonyságot hatásfokba mérjük, tehát ha a kazán képes a fűtővíznek átadni beáramló gázban rejtett hőenergiájának 90%-át akkor a hatásfoka 90%-os. A hőszivattyúknál sajnos ez a logika nem működik, hiszen nem a felhasznált áramot használja melegítésre közvetlenül, hanem azt csak a hő szivattyúzás fizikai folyamatának fenntartására alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a külső levegőben lévő energiát a hőszivattyúnak nem kell megteremtenie, “csak” el kell vennie a levegőből.
Ezért lehetséges az, hogy míg egy direkt elektromos fűtőberendezés (pl.: Elektromos kazán, norvégpanel, hősugárzó, elektromos padlófűtés) körülbelül annyi energiát ad le, mint amennyi áramot elhasznál, addig ezel szemben a hőszivattyú kétszer, háromszor, sőt bizonyos helyezetekben akár ötször annyi hőenergiát képes hozzáadni a fűtendő épülethez, mint a fogyasztása kWh-ban.
A probléma ott van, hogy a hőszivattyú működésének a hatékonyságát gyakorlatilag sok tényező befolyásolhatja. Minél hidegebb kint a levegő, annál nehezebb belőle hőt elvonni, és minél melegebb a fűtővíz annál nehezebben tudjuk belevezetni az energiát. Ez azt jelenti, hogy, ha a fűtési rendszerünk igényli a nagyon meleg fűtővizet (pl régi radiátoros fűtés), kint pedig nagyon hideg van, akkor jelentősen esik a hőszivattyú pillanatnyi hatásfoka, tehát ilyen esetben több áram kell ahhoz, hogy a hőszivattyú megfelelően működjön. Viszont, ha kint tavaszias időjárás van, és elég egy alacsonyabb fűtővíz (padlófűtés esetében), akkor a hőszivattyú hatásfoka jelentősen megnő. Hűtés esetében is természetesen igazak ezek az összefüggések csak fordítottan.
Ennek a működési hatékonyságnak a mérésére találták ki a COP és az EER értéket. A COP a készülék pillanatnyi hatásfoka fűtés, míg az EER érték a készülék pillanatnyi hatásfoka hűtés esetén.
Ha egy készülék COP értéke 1, az azt jelenti, hogy 1 kW áram segítségével, 1 kW hőenergiát tudunk bepumpálni belső levegőbe, ezzel növelve a hőmérsékletet. Ha egy készülék COP-je 5, akkor értelemszerűen 1 kW áram hatására 5 kW hőenergiát juttatunk be a lakásba. Az EER érték ugyanezt a logikát követi, csak hűtés esetén. Tehát ha az EER érték 4, akkor az adott pillanatban a készülék 1 kW áram elhasználása mellett 4 kW hőenergiát távolít el a helységből.
Igen ám, de az, hogy a készüléknek mennyi a pillanatnyi hatásfoka, az nem sokat árul el arról, hogy mennyit fog nekünk fogyasztani egy szezonon keresztül, mikor a különböző időjárási viszonyok miatt, gyakorlatilag naponta, sőt óráról-órára változik a készülékek COP-je és EER értéke. Ráadásul ezt az értéket nem tudjuk összehasonlítani különböző márkák és típusok esetében.
A fentiek miatt találták ki, hogy minden hőszivattyúnak számítanak, mérnek egy SCOP és egy SEER értéket, ami az egy szezon alatt átszivattyúzott energia és a felhasznált energia hányadosa. Így már tudjuk, hogy hosszabb távon milyen hatékonysággal működnek a hőszivattyúk, mivel a számítási módokat szabvány rögzíti, így összehasonlíthatóvá váltak ezek az értékek.
Összefoglalva
COP: Pillanatnyi készülék hatásfok. A fűtési rendszernek átadott hőenergia és a felvett elektromos energia hányadosa. Azt jelenti, hogy az adott pillanatban milyen hatásfokkal megy a fűtés.
EER: Pillanatnyi készülék hatásfok. A hűtési rendszerből kivont hőenergia és a felvett elektromos energia hányadosa. Azt jelenti, hogy az adott pillanatban milyen hatásfokkal megy a hűtés.
SCOP: Szezonális készülék hatásfok. Egy átlagos fűtési szezonban elhasznált fűtési energia és az ugyanezen idő alatt felvett elektromos energia hányadosa. Megmutatja, hogy egy készülék hosszabb távon milyen hatékonysággal képes fűteni.
SEER: Szezonális készülék hatásfok. Egy átlagos hűtési szezonban elvont hűtési energia és az ugyanezen idő alatt felvett elektromos energia hányadosa. Megmutatja, hogy egy készülék hosszabb távon milyen hatékonysággal képes hűteni.
Minden érték annál jobb, minél magasabb. Ezeket az értékeket az Európai unióban az ERP jegyzőkönyv hitelesíti.
Fontos tudni, hogy minden hőszivattyún van egy energiacímke, amit az SCOP és az SEER értékek (nem kötelező) alapján állíthat ki a gyártó. Ezt kötelező ráragasztani a termékekre, és a forgalmazónak kötelező ezt az információt átadni a vevőnek.
Az energetikai besorolást a következők alapján határozzák meg.
| SCOP | SEER | Besorolás |
| ≥ 5,1 | ≥ 8,5 | A+++ |
| 4,6 – 5,1 | 6,1 – 8,5 | A++ |
| 4,0 – 4,6 | 5,6 – 6,1 | A+ |
| 3,4 – 4,0 | 5,1-5,6 | A |
| 3,1 – 3,4 | 4,6 – 5,1 | B |
| ≤ 3,0 | ≤ 4,6 | C-G |
